Vezeti: Barkó Anikó, zeneterapeuta

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán végeztem, és immár 16 éve dolgozom idősekkel az intézmény berkein belül. Az évek során megtapasztaltam, hogy a művészet – legyen az zene vagy festés – milyen mélyrehatóan képes hatni az emberi lélekre. Számomra mindig is fontos volt, hogy a hozzám érkező idősek biztonságban érezzék magukat, és olyan elfogadó közegben alkothassanak, ahol nincsenek elvárások, csak a pillanat megélése és az önkifejezés szabadsága.

A festőkörben a receptív zeneterápia és a festés összekapcsolásával teremtünk olyan légkört, ahol az alkotás maga válik a megnyugvás és a feltöltődés forrásává. A foglalkozások során a zene inspirációt nyújt a festéshez, segítve az elmélyülést és az érzelmek szabad kifejezését. A csoportban nincs művészi elvárás vagy teljesítménykényszer – a cél, hogy mindenki saját ritmusában, szabadon alkothasson.

Az első alkalommal mindössze három-négy lelkes idős érkezett a foglalkozásra, kissé bizonytalanul tartva kezükben az ecsetet. Egyikük zavartan jegyezte meg: „Én sosem voltam jó a rajzban, nem is tudom, mit keresek itt…” De ahogy a halk zene betöltötte a teret, és az első színes vonások megjelentek a papíron, látható volt, ahogy az aggodalom lassan elpárolog. Hetek, hónapok múltán a bátorság megnőtt, a vonások határozottabbá váltak, és az egykori félszeg jelentkezők már magabiztos mozdulatokkal keverték a színeket, mesélve életükről, élményeikről, vagy ami épp akkor foglalkoztatja a lelküket. Mára a csoport annyira kinőtte magát, hogy a 14 fős keret pillanatok alatt betelik, és még egyszer ennyi jelentkező vár arra, hogy részt vehessen az önkifejezés és a közösségi élmény csodájában.

Bár nem a festmények minőségére törekszünk, mégis csodálatos alkotások születnek. Minden egyes kép egyedi és értékes, hiszen a résztvevők saját érzéseikből, emlékeikből és pillanatnyi hangulatukból merítenek ihletet. Ezek a festmények nemcsak színeikkel és formáikkal mesélnek, hanem egy-egy belső utazás lenyomatai is.

A festőkör egy támogató tér, ahol a résztvevők a festés és a zene segítségével megélhetik a jelen pillanatot, és megtapasztalhatják az alkotás örömét és jótékony hatásait. Ahogy egyikük egyszer mondta: „Amikor festek, elfelejtem a fájdalmaimat, csak a színek léteznek, és valami boldogság, amit nehezen tudok szavakba önteni.” Ez a mondat talán mindent elmond arról, hogy miért érdemes részt venni a foglalkozásokon.