Kedves találkozás fiatalokkal, séta közben emlékezve a Holokauszt áldozataira.
Először szemerkélt az eső, később már esős időben értünk az Európa 2000 Gimnázium épületéhez. Már várt ránk négy diák, a történelem tanárukkal.
Utunk során elkísértek olyan épületekhez, amelyekben azok az emberek éltek, akik életüket vesztették a második világháború idején. Áldozatok, akik zsidó származásuk miatt haltak meg. Ők tisztességes polgárok, emberek, apák, anyák, szülők, nagyszülők, gyerekek, akik egy embertelen intézkedés áldozatai lettek. Emberi méltóságukban meggyalázott áldozatok, akik tisztességes családokban éltek- élhettek volna, de nem hagyták őket. Mindenüket hátrahagyva, menniük kellett- volt, aki tudta hová, volt, aki nem. Mi az Olajág Otthonok lakói is sokan személyesen is érintve vagyunk.
Megérkeztünk az ortodox zsinagógához, amit leégése után szépen helyreállítottak. Láttunk lakásokat, ahonnan egész családokat hurcoltak el, másik helyen olyan bejáratot, ahol sárgaréz botlató volt letéve- mementónak, emlékeztetve embertársainkat, a régi ott lakókat, hogy „elvittek” onnan valakit.
A diákoktól és tanáruktól számos információt kaptunk.
Köszönet és Hála Őnekik, hogy segítenek emlékezni, soha-soha nem felejteni.
Köszönet kedves Kisasszony és Fiatalemberek, jó tudni és érezni, hogy nem felejtenek velünk együtt.
Jeszenszki Józsefné, Ilonka néni
